Hesketh Racing
Ebben a szócikkben egyes szerkesztők szerint sérül a Wikipédia egyik alappillérének számító, úgynevezett semleges nézőpont elve. Indoklás: elfogult (a vita részleteihez lásd a vitalapot). |
Hesketh | |
Teljes név | Hesketh Racing |
Székhely | Easton Neston, Northamptonshire, Egyesült Királyság |
Alapító(k) | Lord Thomas Alexander Fermon-Hesketh |
Jelentős versenyzők | James Hunt Alan Jones |
Motorok | Ford |
Formula–1-es szereplése | |
Első verseny | 1973-as monacói nagydíj |
Utolsó verseny | 1978-as dél-afrikai nagydíj |
Versenyek száma | 52 |
Konstruktőri világbajnoki címek | 0 |
Versenyzői világbajnoki címek | 0 |
Első győzelem | 1975-ös holland nagydíj |
Utolsó győzelem | 1975-ös holland nagydíj |
Győzelmek | 1 |
Első rajtkockák | 0 |
Leggyorsabb körök | 1 |
A Hesketh Racing 1972-ben létrehozott Formula–1-es csapat volt. 1973 és 1978 között vett részt a versenyekben. A csapat legsikeresebb éve az 1975-ös volt, miután konstruktőrként a 4. helyen végeztek.
Története
[szerkesztés]Megalapítója Lord Alexander Hesketh brit arisztokrata (akit excentrikusként tartanak számon). A csapat leghíresebb és egyben legsikeresebb versenyzője James Hunt volt. Hesketh barátja volt Anthony Horsley, aki elég gyengén szerepelt a 70-es évek Forma 3-as versenyein. James Hunt eközben megpróbált nevet szerezni magának. Gyors volt, de balszerencsés - ott kellett hagynia a March-ot, mert összevitatkozott Max Mosley-val. Ekkor ismerte meg Horsley-t Belgiumban, majd megegyeztek, hogy Hunt részt vesz a Formula–3-as bajnokságban, Hesketh támogatásával.
Hesketh 1973-ra megvásárolt egy Formula–2-es Surtees-t, de Hunt a kipróbáláskor nem találta elfogadhatónak. Ezért Hesketh úgy döntött, hogy bérbe vesz egy Forma 1-es Surteest. Hunt harmadik lett Brands Hatchben, ezért Hesketh rendelt egy új March-ot, és sikerült magához csábítania egy fiatal mérnököt is a gyártól, Harvey Postlethwaite-et, hogy az Easton Neston-birtokon megtelepedve tervezzen új autót.[1] Hunt nagyon ígéretesnek bizonyult, először a francia nagydíjon ért el helyezést, majd izgalmas versenyben negyedik lett Silverstone-ban, végül Ronnie Peterson mögött a második helyen zárta az évet.
Az első év folyamán szinte mindenhol megvetéssel néztek a csapatra. Mindenütt komornyikok, pezsgő és Rolls Royce-ok kíséretében jelentek meg, de komoly tehetség lapult a felszín alatt és eredményeik igazolták, hogy nem vehetik őket fél vállról.
Jackie Stewart visszavonulása lehetőséget nyújtott egy új rangsor kialakítására, amelynek Hunt az élvonalába került. Postlethwaite elkészítette a Hesketh 308-at az 1974-es silverstone-i nagydíjra, és Hunt fergetegesen nagy győzelmet aratott.[2] Hesketh számára az 1974-es évad további ígéreteket hordozott, de feltűntek a Ferrarik, mint legveszélyesebb ellenfelek bár a bajnoki cím végül Emerson Fittipaldié és a McLarené lett. Hunt másodszor is nagyszerűen szerepelt.
Sebességben nem volt hiány, 1975-ben Zandvoortban fantasztikus első győzelmét aratta a csapat.[3] Nedves/száraz pályán versenyezve Hunt megkockáztatta, hogy korán cserélt slick-gumikra, és sikerült egész idő alatt feltartania Niki Lauda Ferrariját. Mindkét öklével a levegőbe csapva haladt át a célvonalon.
A Hesketh sohasem igényelt kereskedelmi támogatást autói futtatásához, csakhogy Hesketh pénztárcája sem volt feneketlen, ezért az 1976-os év némileg zűrösnek ígérkezett.[4] Hunt ekkoriban igencsak felkapott lett, és amikor Fittipaldi váratlanul otthagyta a McLarent, hogy a brazíliai cukorgyár támogatásával saját vállalkozásba kezdjen, Hunt megkapta a helyét. Miután megvívta ősi csatáját Laudával, tovább küzdött az 1976-os bajnoki címért.
Hunt távozása után a Hesketh csapat eladta autóit Frank Williamsnek, aki éppen akkor társult a kanadai olajmágnással Walter Wolffal. Postlethwaite 308C-je lett a Wolf-Williams. Hosley jóvoltából a Hesketh Racing még néhány évadon át szenvedett a régi autó korszerűsített változataival, fizetett versenyzőkkel. Frenk Dernie mérnök pedig megtervezte a 308E-t. Mivel azonban Hunthoz hasonló kaliberű versenyzőjük nem volt, örökre elveszett a múltbéli lelkesedés. Hanyatlásnak indult a Hesketh Racing bár egy darabig még rendelésre gyártott Cosworth-motorok szervizelésével foglalkozott. Majd végleg búcsút intett a Formula–1-nek
Formula–1-es eredményei
[szerkesztés]Év | Kasztni | Motor | Gumi | Versenyzők | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | Pont | Helyezés |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1973 | March 731 | Ford Cosworth DFV 3.0 V8 | ARG | BRA | RSA | ESP | BEL | MON | SWE | FRA | GBR | NED | GER | AUT | ITA | CAN | USA | -* | -* | ||||
24 | James Hunt | 9 | 6 | 4 | 3 | Ki | 7 | 2 | |||||||||||||||
1974 | March 731 | Ford Cosworth DFV 3.0 V8 | ARG | BRA | RSA | ESP | BEL | MON | SWE | NED | FRA | GBR | GER | AUT | ITA | CAN | USA | -* | -* | ||||
24 | James Hunt | Ki | 9 | ||||||||||||||||||||
308 | Ki | 10 | Ki | Ki | 3 | Ki | Ki | Ki | Ki | 3 | Ki | 4 | 3 | 15 | 6. | ||||||||
31 | Ian Scheckter | DNQ | |||||||||||||||||||||
1975 | 308 308B 308C |
Ford Cosworth DFV 3.0 V8 | ARG | BRA | RSA | ESP | MON | BEL | SWE | NED | FRA | GBR | GER | AUT | ITA | USA | 33 | 4. | |||||
24 | James Hunt | 2 | 6 | Ki | Ki | Ki | Ki | Ki | 1 | 2 | 4 | Ki | 2 | 5 | 4 | ||||||||
26 | Alan Jones | Ki | Ki | 11 | |||||||||||||||||||
25 | Ki | ||||||||||||||||||||||
Harald Ertl | 8 | ||||||||||||||||||||||
Brett Lunger | 13 | 10 | Ki | ||||||||||||||||||||
Torsten Palm | DNQ | ||||||||||||||||||||||
32 | 10 | ||||||||||||||||||||||
Harald Ertl | Ki | ||||||||||||||||||||||
34 | 9 | ||||||||||||||||||||||
1976 | 308D | Ford Cosworth DFV 3.0 V8 | BRA | RSA | USW | ESP | BEL | MON | SWE | FRA | GBR | GER | AUT | NED | ITA | CAN | USA | JPN | 0 | NC | |||
24 | Harald Ertl | 15 | DNQ | DNQ | Ret | DNQ | Ki | Ki | 7 | Ki | 8 | Ki | 16 | 13 | 8 | ||||||||
25 | Guy Edwards | DNQ | 17 | Ki | 15 | DNS | 20 | ||||||||||||||||
Rolf Stommelen | 12 | ||||||||||||||||||||||
Alex Ribeiro | 12 | ||||||||||||||||||||||
1977 | 308E | Ford Cosworth DFV 3.0 V8 | ARG | BRA | RSA | USW | ESP | MON | BEL | SWE | FRA | GBR | GER | AUT | NED | ITA | USA | CAN | JPN | 0 | NC | ||
24 | Rupert Keegan | Ki | 12 | Ki | 13 | 10 | Ki | Ki | 7 | Ki | 9 | 8 | Ki | ||||||||||
25 | Harald Ertl | Ki | DNQ | 9 | 16 | DNQ | |||||||||||||||||
Ian Ashley | DNQ | 17 | DNS | ||||||||||||||||||||
Héctor Rebaque | Ki | DNQ | DNQ | ||||||||||||||||||||
39 | DNQ | DNQ | DNQ | ||||||||||||||||||||
Ian Ashley | DNQ | DNQ | |||||||||||||||||||||
1978 | 308E | Ford Cosworth DFV 3.0 V8 | ARG | BRA | RSA | USW | MON | BEL | ESP | SWE | FRA | GBR | GER | AUT | NED | ITA | USA | CAN | 0 | NC | |||
24 | Divina Galica | DNQ | DNQ | ||||||||||||||||||||
Eddie Cheever | Ki | ||||||||||||||||||||||
Derek Daly | DNPQ | DNPQ | DNQ |
- * – Nem vett részt konstruktőrként.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Hesketh Racing című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ „Modellgeschichte des March 721G/3 auf der Internetseite”, www.oldracingcars.com. [2017. január 27-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. november 15.)
- ↑ „Zur Modellgeschichte des Hesketh 308 s. die Internetseite”, www.oldracingcars.com. [2016. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2016. január 25.)
- ↑ „Überblick über den Großen Preis der Niederlande 1975 auf der Internetseite”, www.motorsport-total.com
- ↑ F1 Hall of Fame: James Hunt. F1 website. (Hozzáférés: 2013. szeptember 14.)